Lesslie Blackbeard írja: „Köztudomású, hogy amikor valaki előáll egy olyan új elmélettel, mint amilyen például Kopernikuszé vagy Einsteiné volt, akkor a régi elmélet védelmezői általában éveken át szenvedélyes vitákat folytatnak az új elmélet híveivel. Ez a vita jó ideig eldöntetlennek tűnhet. Egy azonban bizonyos: a tudósok nem fordítanak hátat egy elméletnek csupán azért, mert néhány kísérlet eredménye ellentmondani látszik annak; kizárólag egy jobb elméletért hajlandók a régiről lemondani. Ez különösen szembeötlő a biológia területén. Sok tudós rámutatott már arra, hogy a darwini elmélet, amely az evolúciót véletlenszerű mutációkkal és természetes szelekcióval magyarázza, óriási következetlenségeket és képtelenségeket tartalmaz. A kozmológusok kimutatták, hogy a világmindenség eddigi becsült élettartama az evolúció legelső lépéseinek megtételéhez is kevésnek bizonyult volna.
A kövületekben számos ponton mindmáig nem találtak bizonyítékot a fajok közötti átmenetre. Az elméletet cáfolni látszó tények közismertek. De amíg nincs jobb elmélet, marad a régi. Az evolúció elmélete bizonyíthatatlan, s ugyanakkor számos ésszerű érv szól ellene. De mindaddig elfogadott elmélet marad, amíg egy nála elfogadhatóbb el nem foglalja a helyét.” (A Repülő Spagettiszörny Evangéliuma a pluralista társadalomban, Homály, 2006, 49)
Én is úgy látom, hogy alapvetően erről van szó. És ebben az esetben ezt különösen felerősíti, hogy a kor plauzibilitási struktúráját a naturalizmus filozófiája határozza meg, amely eleve lehetetlennek tart minden nem-naturalista magyarázatot a világ és az élővilág eredetére. A naturalista evolúcióelméletet ugyanaz tartja domináns pozícióban, ami az értelmes tervezettség hipotézisét marginalizálja: a tudományos közösség jelenlegi kapuőreinek világnézete. Fontos megértenünk, hogy ez nem a tudomány jellegzetessége, hanem a felvilágosodás utáni kultúráé, amely a tudományos közösségre is jelentős befolyást gyakorol. (Igen, a tudomány sem mentes a világnézetektől.) Tehát nem arról van szó, hogy a tervezettség hipotézise mellett ne lehetne tudományosan érvelni, vagy hogy az ne lenne érvényes paradigma, vagy hogy ne szólnának mellette akár bivalyerős érvek. Hanem arról van szó, hogy ezt a tudományos közösség legbefolyásosabb része világnézeti okokból ma eleve figyelembe sem veszi. Még csak nem is az a döntő, hogy az intelligens tervezettség hipotézisét a kapuőrök vallásos magyarázatnak tartják, hanem az, hogy éppen az ő világnézetük működik egyfajta vallásos szűrőként, amikor indexre teszi a naturalista világnézetet megkérdőjelező elméleteket, bármennyi empirikus tény tanúskodik is mellettük.
Azonban ha a kozmosznak, a biodiverzitásnak és az élőlényeket felépítő információnak eleve nem lehet oka valamiféle intelligencia, ha magyarázatként csakis a tervezetlen természetes okok vehetők figyelembe, ahogy a naturalizmus megköveteli (ellentétben olyan nagyszerű tudósok feltételezéseivel, mint Kepler, Newton, Pasteur, Maxwell, Einstein, Heisenberg, Planck, Schrödinger, Chain, Compton, Penzias, Eccles, Smalley, Polkinghorne, Südhof stb., a sort hosszan folytathatnánk), akkor a naturalizmus abroncsában vergődő tudós választása vagy az, hogy van egy rossz elmélete, vagy az, hogy nincsen semmilyen. A tudományos közösség nagyobbik része ezért ragaszkodik a darwini paradigmához, annak ellenére, hogy a paradigma tarthatatlansága ma már szinte csak a fanatikusoknak és a közösség elismerésére szomjazó neofitáknak nem nyilvánvaló. Ha ugyanis a tudományos közösség elengedné a darwini elméletet (mint legutóbb például Günther Störtebecker ismert német paleontológus, vagy David Galeanter, a Yale Egyetem professzora tette), nem lenne más naturalista magyarázat a sokszínű élővilág létezésére.
És ha a biodiverzitás evolúciós eredetének nyilvános megkérdőjelezése még jó eséllyel kiközösítéssel, meghurcolással, állásvesztéssel és forrásmegvonással is jár, ahogy az számos esetben megtörtént és ma is megtörténik, az átlagtudós inkább nem is piszkálja a paradigmát, helyette publikál valamilyen biztonságosabb területen, és ha szükséges, a lektorok kedvéért beírja a megfelelő helyekre az evolúció, a szelekció vagy a fitness szavakat. A legtöbb kutató egyszerűen csak kutatni akar, lehetőleg nyugalomban, arra a szűk területre fókuszálva, amit vizsgálata tárgyának választott. Ha maga dönthet erről, viszonylag kevés tudós lesz eretnek, mint Lamarck vagy Galilei, különösen ha cserébe neves lapokban publikálhat, van jó egyetemi vagy kutatóintézeti állása, valamint van mellette családja és lakáshitele is. Úgyhogy Darwin elmélete a fajok eredetéről a cáfolatok és képtelenségek ellenére egy ideig még biztosan velünk marad.
A fenti szöveg legnagyobb része idézet. Forrás:https://divinity.szabadosadam.hu/?p=32277
A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!
