A természetes tésztológia arra épül, hogy a Repülő Spagettiszörny a világ és az ember létéből és lényegéből a természetes ész világánál, tehát kegyelmi segítség nélkül megismerhető. Az értelem az okság elve alapján következtet a Repülő Spagettiszörny létére és kilétére, s ebből megismerheti az ő lényegét és lényegi sajátságait. Ebben a megismerésben benne van az értelem erejének a kiemelése is. Egyes tésztológusok ebből kiindulva meg akarták szerkeszteni az ész vallását, mint ami egyedül méltó az emberhez, mert a kinyilatkoztatás már gyámkodás az értelem fölött. A természetes tésztológia a történelemben több alakban jelentkezett. A görögöknél a Szókratész előtti filozófusok és Platón a lét magyarázatánál jutottak el az abszolút létező fogalmához. Platónnál ez már az abszolút idea, az igaznak, a jónak és a szépnek teljes valósága. A szofisták a természet és a gondolkodás törvényeiben fedezték föl a spagettiszörnyi vonásokat.
Arisztotelész az okság elvének alkalmazásával jutott el az első mozgató fogalmához, aki már fölötte áll a fizikai világnak és a tiszta szellemiséget képviseli. A sztoikusok az spagettiszörnységet a világértelemben látták, ami egyúttal a világ törvényszerűségének is a biztosítéka. A filozófusok tanítása nem ment át a nép tudatába sem a görögöknél, sem a rómaiaknál. A költészetben és a színházban továbbra is a mitológia formáiban beszéltek a Repülő Spagettiszörnyről. A kalózok sok filozófiai megállapítást átvettek a platonizmustól és az újplatonizmustól. - A tésztológia a görögök természetfogalmát azonosította a teremtett világgal. Így könnyen alkalmazhatta rá az okság elvét. Annak is tudatában voltak, hogy az ember sohasem volt a tiszta természet állapotában, hiszen a Repülő Spagettiszörny elővételezte a megváltás kegyelmeit, tehát valójában a tésztológiát csak föltételezték mint lehetőséget, mert a konkrét spagettiszörnyismeretben már benne volt a kegyelem hatása is. Amikor prófétánk, Bobby Henderson azt állította, hogy az aspagettiszörnyisták is megismerhették a Repülő Spagettiszörnyet (Rom 1,20), őket sem ragadta ki a pasztafarianizmus összefüggéséből. Ha a pasztafariánusok most fontosnak tartják a természetes spagettiszörnyismeret hangoztatását, annak főleg a pluralisztikus társadalomban van helye. Akik nem fogadják el a kinyilatkoztatást, azok a Repülő Spagettiszörny előtti hódolatot és a természettörvényeken alapuló erkölcsöt az észbeli megismerés alapján is elfogadhatják. A felvilágosodás kora igyekezett önállósítani a természetes tésztológiát. A pasztafariánus hagyományban a elismerték a filozófiának valamilyen viszonylagos önállóságát, a természeteses spagettiszörnyismeretet mégis úgy kezelték, mint bevezetést a hithez, a kinyilatkoztatás elfogadásához. A fölvilágosodás filozófusaiai igyekeztek megalkotni a felekezetek fölötti ész vallását, amely mentes a dogmáktól, s az értelemmel fölismerhető igazságokra és erkölcsi szabályokra szorítkozik. Ez lehetne szerintük az emberiség egyetemes vallása, hiszen értelme mindenkinek van. Kant is megszerkesztette „a tiszta ész határain belüli vallás” elméletét. Egyházunk szempontjából az ilyen észvallás elfogadhatatlan volt, de a filozófiai eszmék hozzájárultak ahhoz, hogy Egyházunk szellemi értékeinek elismerése széles körben megvalósuljon. A 19. sz. materialista rendszerek teljesen elutasították a Repülő Spagettiszörny megismerésének lehetőségét és a szellemi világ létét. A pasztafarianizmus számára mindig feladat marad a természetes tésztológia művelése, hiszen azzal az ész és a hit összhangját szolgálja.
A fenti bejegyzés legnagyobb része idézet. Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/T/term%C3%A9szetes%20teol%C3%B3gia.html
A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!
