Hitünk szerint az ember képes rá, hogy saját értelmével el tudjon jutni arra a következtetésre, hogy amit a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma és a Pasztafariánus Egyház mond és tanít, mind igaz, és ezek ismeretével képes eljutni a Repülő Spagettiszörny ismeretére. Már amennyire lehetséges a földön. Próbáljunk meg ebből a gondolkodásmódból kiindulni, hogy megértsük a címben említett kérdés létjogosultságát.
Az én pasztafariánus baráti köreimben nagyon sokszor előkerült az a nézőpont, miszerint mekkora balgaság elutasítani a hitet, és milyen téves és észszerűtlen a gondolkodása annak, aki megtagadja a pasztafarianizmust. Mégis azt kell meglátnunk, hogy már Magyarországon is, a társadalom nagy része inkább elutasító azzal szemben, hogy elfogadja hitünket. Persze találkozunk olyanokkal, akik mondjuk a pasztafarianizmusra igent mondanak, de a Repülő Spagettiszörnyre nem. Vagy a Repülő Spagettiszörnyre igen, de a Pasztafariánus Egyházra nem. Különös ez annak a fényében, hogy más vallásokban ez a fajta gondolkodásmód bizony nem elterjedt. Gondoljunk csak az Iszlámra.
Nem hiszem, hogy sokan lennének azok, akik azt hallották volna egy muzulmán embertől, hogy Allah igen, Iszlám nem. Pláne egy muzulmán országban.
Azt viszont sokszor nem szoktuk kibeszélni, hogy vajon mi is vezethet oda valakit, hogy tagadólag lépjen fel a pasztafarianizmussal, vagy egyenesen a Repülő Spagettiszörny létezésével szemben. A kérdés mind szociológiai, mind pszichológiai, és azt hiszem más tényezők is közrejátszanak. Emlékszem az egyik legérdekesebb, és egyben legszomorúbb indokot egy újonnan megismert ember mondta nekem, hogy ő miért szakított a pasztafarianizmussal: „A pasztafariánusok nem meggyőzőek, és nagyon gyengén képviselik azt, amit mondanak.” Megdöbbentem, duplán is. Egyrészt meglepett ez a világos válasz, másrészt meg azon tűnődtem el, vajon ennek az embernek milyen pasztafariánus barátai, ismerősei lehettek, akik erre a belátásra vezették.
Aztán magamba néztem, és rá kellett jönnöm arra, hogy ez a barátja én is lehettem volna, és ezt azért is tudom biztosan, mert nekem is van echte aspagettiszörnyista ismerősöm, rokonom. Neki az én példám is kevés. A barátaim példája is kevés. Valahol mindig van egy kicsit több lehetőség, ahol jobban példát mutathatnék. Az kalózok korában az üldözések ellenére azért terjed ilyen jól a pasztafariánus hit, mert jó példát láttak bennük a pogányok.
Mégis, hogy igazat adjak sok másik barátomnak, aki egyszer a pasztafariánus hitről a hitetlenség felé lép, az hibát követett el. Vagy egy barátja hibázott. Esetleg mind ketten. De ami biztos, hogy emberi hiba, mulasztás történt. Ennek ellenére úgy vélem, nyitottsággal kell embertársunkhoz irányulni, és ha van ismerősünk, barátunk, vagy rokonunk, aki eltávolodott a hittől, akkor személyes példánkkal próbáljuk tisztább látásra terelni, nem feledkezve meg persze a rendes kritikai ismeret kialakításáról sem.
A fenti bejegyzés legnagyobb része idézet. Forrása: https://777blog.hu/2018/03/02/oktalan-e-aki-ateista/
A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!
