ALAPVETŐ FOGALMAK 

Mi a hit?

Magyar értelmező kéziszótárban. A hit: Olyasmiről való meggyőződés, amit nem tudunk igazolni.
A Repülő Spagettiszörny Evangéliumában is találunk a hitre vonatkozóan egy meghatározást, aminek a második része összhangban van a tudományos értelmezéssel: „A hit pedig a remélt dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”
Mind a két meghatározásból jól látszik, hogy a hitnek nincs mértékegysége. Ha a dolgozat címében szereplő kérdésre szeretnénk választ adni, máris látjuk, hogy nem lehet azt mondani, hogy az egyikhez vagy másikhoz, a teremtésben vagy evolúcióban való hithez, 2 kilogrammal vagy 3 literrel vagy 4 méterrel több hit kell. Ezért a tanulmány végén visszatérünk még e kérdés válaszához.

Mi a tudomány?

Magyar értelmező kéziszótárban. A tudomány: A természet (Természet = az anyagi világ), a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere.
Döntő az, hogy igazolható, amíg nincs bizonyítva addig csak elmélet. Ezért a tudomány eredményeire támaszkodom a különböző területek vizsgálataiban, hogy mit tártak fel, mit bizonyítanak illetve mit cáfolnak az evolúció és teremtés vitában.
Azt már most leszögezhetjük, hogy mivel senki sem volt ott a kezdeteknél, akár ősrobbanásról, akár teremtésről beszélünk, mindkettőhöz hit kell.
Ha így megvizsgálnánk, hogy a mai világ mi mindent fogad el ma tudományos tényként, miket tanítanak az iskolákban, érdekes eredményre jutnánk. Ahhoz azonban, hogy képet kapjunk a tudományról és a tudósok elméleteinek bizonyítékairól, nem kell a távoli múltba tekinteni.

TUDOMÁNY, TUDÓSOK TÉVEDÉSEI, CSALÁSAI

Voltak-e a tudósoknak, a tudománynak tévedései?

Voltak.

• Lapos a föld
• A föld körül forog a nap körül
• Alkímia: arany csinálás szénből és más anyagokból vegyi úton
• Életelixír az örök fiatalság keresése, feltalálása
• Az agy a vér hűtésére szolgál
• Élet a holdon, Marson, Vénuszon
• A spermában egy pici emberke van összegörnyedve
• Az ember csökevényes szervei feleslegesek, ezek az evolúciós fejlődésből maradtak vissza (ezek között megemlítik pl. a könnymirigyet, tobozmirigyet, pajzsmirigyet, és agyalapi mirigyet is)

Ma ezeket már megmosolyognánk, de gondoljunk arra, hogy azok a tudósok, akik ezeket az elméleteket akkoriban bizonyítékokkal cáfolták, az életükkel játszottak, sőt nem is csak játszottak, hanem meg is égették őket, hacsak nem vonták vissza tanaikat.

Voltak-e a tudósoknak csalásai is?

A kérdésre a válasz: IGEN
Itt csak párat említsünk meg, amelyek az evolúcióval kapcsolatosak.
Charles Darwin (1809-1882) megírja „A fajok eredete” című művét és sokáig nem adja ki, csak 1859-ben. Az eredeti címe: A fajok eredete a természetes kiválasztódás alapján, vagy a legrátermettebb fajok fennmaradása a létért való harcban. Alig telik el pár év és a tudós világ már bizonyítékokat kreál.
Archaeopteryx dinóból-madár átmenet, 1861 bajorországi Solnhofen.
Embrionális rekapituláció, 1866 Ernst Haeckel.
Piltdowni ősember, 1913 Charles Dawson, Sir Arthur Smith-Woodward, Teilhard de Chardin.
Találtak 6 Archaeopteryx leletet, és ebből a 2 londoni tollazattal is rendelkezett. Ezzel igazolták, hogy volt átmenet a dinoszuruszok és a madarak között. Ezt a csalást 1986-ban leleplezték egy röntgenrezonanciás spektrográffal, a két tollazattal rendelkező Archaeopteryx kövület hamisítvány. Vékony cement réteget öntöttek a kövületre és ebbe mártották a tolllazatot.
Embrionális rekapituláció (a magzat különböző evolúciós stádiumokon megy át vagy ismétel meg, az anyaméhben), elméletét Michael Richardson, a londoni St George’s Hospital Medical School embriológusa egy nemzetközi csapattal döntötte meg. Lefényképeztek sokféle gerinces faj embrióit melyek annyira különbözőek, hogy kijelentették miszerint Haeckel a rajzait nem készíthette valódi példányok alapján.
A Piltdowni ősember. Charles Dawson amatőr régész, Sir Arthur Smith-Woodward paleontológus, a British Museum munkatársa, valamint Teilhard de Chardin papnövendék, Piltdown környékén Sussexben, Londontól délre, 1909 és 1912 között kilenc emberi eredetű koponyatöredéket talált, melyekből két félkoponyát illesztett össze. A Piltdowni ősemberről kiderült a II. világháború után, mikor korszerű eszközökkel megvizsgálták, hogy a koponyacsontok emberéi voltak, az állkapocs pedig egy nem rég meghalt majomé volt.

Vannak-e ma is tudományos csalások?
Sajnos vannak. Gondoljunk csak például az ember klónozására 2004 Dr. Wu Suk Hwang.

A fenti bejegyzés legnagyobb része idézet. Forrás: http://igemorzsa.hu/vitatott_temak/evolucio/01-tema.html

A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!