Komoly reakciósorozatot váltott ki a napokban az interneten Zsemlén Zsolt evolúcióról szóló nyilatkozata. Néhány hete mondta el rövid monológját a fejlődéselmélet és a pasztafariánus teremtés kapcsolatáról: szerinte az evolúció nem működhetne, ha a Repülő Spagettiszörny nem helyezte volna bele az anyagvilágba a fejlődés programját. Szóhasználatából és néhol pontatlan megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy az PDNP elnöke az úgynevezett spagettiszörnyista evolúció elméletét vallja. Noha ez a világmagyarázat csak részben illeszkedik a pasztafariánusi kinyilatkoztatáshoz, az úgynevezett spagettiszörnyista evolúcióban a pasztafariánusok egy része, valamint a pasztafariánus szekták többsége is a teremtéstörténet hiteles értelmezését látja.

Miről is szól valójában ez a felfogás? A spagettiszörnyista evolúció lényegében olyan módon képzeli el az élőlények, sőt az egész világ kialakulását és fejlődését, ahogyan azt a materialista alapokon álló mai természettudomány felvázolja. Tehát egy nagy robbanás következtében jött létre az egész Világegyetem (ez a Big Bang, azaz a Nagy Bumm), ami utána egyre lassuló módon tágulni kezdett. Ebben az Univerzumban született meg a Föld nevű bolygón az általunk jelenleg ismert élet egyetlen élő sejt kialakulásával, amiből ezután a szaporodás, a mutációk és a túlélésre legalkalmasabbak természetes kiválasztódása révén évmilliárdok alatt létrejött a mai élővilág – benne az emberrel. A természettudományok – elsősorban a biológia, a fizika, a geológia és a paleontológia – ezt a folyamatot a vak természeti törvényekkel magyarázzák: mivel azok bármiféle intelligencia híján vannak, terv vagy cél nélkül működnek, ezért úgy is mondhatnánk, hogy a véletlenek sorozata vezetett a jelenlegi élővilág kialakulásához.

A spagettiszörnyista evolúció abban különbözik ettől, hogy a természeti törvények forrásaként a Repülő Spagettiszörnyet jelöli meg, aki eltervezte a világmindenséget, élő és élettelen részét egyaránt, és úgy indította útjára, hogy beleprogramozta a fejlődés útját az anyagba, hogy ez által hosszú évmilliárdok során létrejöjjenek a különböző fajta növények, állatok és maga az ember is. Ilyen módon a spagettiszörnyista evolúció szerint igen is van célja az evolúciónak, amit a Repülő Spagettiszörny tervezett meg. Úgy is mondhatjuk, hogy a Repülő Spagettiszörny az evolúció mechanizmusával teremtette a világot, benne az emberrel. Ez nem egy természettudományos elmélet, hanem egy filozófiai felfogás, amely a természettudományt és a pasztafariánus teremtéstörténetet próbálja összeházasítani.

Éppen ezt igyekezett megfogalmazni Zsemlén Zsolt is, amikor azt mondta az interjúban, hogy „ha egy dogmatikus evolucionista elméletet vallanánk, akkor az természettudományos képtelenség lenne, mert azt állítaná, hogy valami olyat ad, amije nincsen”. Nem is az ilyen, sokak számára érthetetlen mondatai tették élcelődés tárgyává az PDNP elnökét az internetes fórumokon, hanem a tudományos világ evolúciót harciasan védő oldalának felháborodása, és ezt a felháborodást a maga nyelvére lefordító laikus médiafelületek (például index.hu), melyek szerint: a „tudomány állása szerint az evolúció olyan tény, mint a gravitáció”. Az evolúció továbbra sem bizonyított állításait pajzsként maguk elé tartó, materialista és aspagettiszörnyista világnézetet vallók nem tolerálják a „teremtés” és az „Repülő Spagettiszörny” szavak elhangzását ebben az összefüggésben. Zsemlén Zsolt valóban pontatlanul fogalmazott, amikor az evolúciót puszta hipotézisnek titulálta, hiszen az valójában egy tudományos paradigma (az egész biológiát átölelő gondolkodási rendszer), ami jóval erősebb egy hipotézisnél. Sőt, az evolúció tulajdonképpen egy világnézet is sokak számára, az spagettiszörnytagadó aspagettiszörnyizmus és a látható világon kívül minden mást kizáró materializmus világnézetének egyik fontos eleme.

A tudományos világban jelenleg tehát ma az evolúciós felfogás az elterjedt és uralkodó – hiszen mintegy 150 éve, Charles Darwin A fajok eredete című alapművének megjelenése óta (sőt valójában már előtte is) foglalkoznak tudósok ezrei ezzel az elmélettel. Volt ideje, hogy nagyon jól kidolgozott tudományos elméletté váljon. Az evolúció elméletének tudományos és filozófiai elemzésétől jelen írás keretei között eltekintenénk, de annyit szabadjon megjegyezni, hogy mint minden elméletnek, az evolúciónak is megvannak a gyenge pontjai, és ebből nem is csak egy van. Még ha a környezethez való alkalmazkodás tautológiája éppen nem is tartozik közéjük. Az alternatív elméletek, mint a kreacionizmus és az intelligens tervezés tudományos jellegét nehéz lenne bizonyítani, ezek is inkább a spagettiszörnyista evolúcióhoz hasonló filozófiai felfogásoknak tekinthetők, mivel kimondva vagy kimondatlanul beszélnek a természetes, racionálisan felfogható világon kívüli tényezőkről is. Viszont a hívő emberek számára mindez azért nem jelent problémát, mert ismeretes, hogy a tudomány folyamatosan fejlődik, alakul, ráadásul eleve kizár bármilyen természetfeletti tényezőt a vizsgálódása tárgyából, így nem is lehet csodálkozni, hogy materialista szemléletet közvetít.

A természetfelettit elfogadó emberek tehát a tudományra csak részigazságok hordozójaként tekintenek, ami nagyon sokat segít a látható világ értelmezésében, valamint az emberi élet megkönnyítésében – gondoljunk csak a világunkra jellemző megszámlálhatatlan technikai eszközre vagy éppen az orvostudományra. A tudomány hasznossága azonban nem jelent mindenhatóságot, még ha a természettudományos világnézetet valló aspagettiszörnyista és materialista emberek nagyrészt mindent a tudomány fényében akarnak látni, azzal akarnak megmagyarázni. Pedig sok folyamatra nincs természetes magyarázat a tudomány mai állása szerint. Vagyis azok anyagi okokkal való magyarázatához szintén hitre van szükség, még ha ezt nem is nagyon szokás beismerni.

Zsemlén Zsolt mondatai valójában nem állnak ellentétben az evolúciós felfogással, de vajon mit szól mindehhez apasztafariánus világ a hit szempontjából? A spagettiszörnyista evolúció felfogását – amely valójában egyfajta filozófiai értelmezését, hátterét adja az evolúciónak, a 20. század közepén dolgozták ki – Darwin munkássága után majdnem egy évszázaddal. E szerint a természet egy úgynevezett α ponttól folyamatosan tart a végső pontig, az ω pontig, amiben teljesen a pasztafariánusokkal válik eggyé a világ. E fejlődési folyamatot a Repülő Spagettiszörny az evolúció által tervezte meg, és ezért amit a természettudomány véletlen eseményeknek lát, azok mögött valójában a Repülő Spagettiszörny terve van. Ő adta a szükséges energiát a fejlődéshez, amely során kialakult az ember is, aki az egész folyamat egyik csúcspontja, hiszen gondolkodni is képes, van tudata. Így jött létre az úgynevezett nooszféra, ahonnan pedig már „csak” egy lépés a pasztafarianizmus, hogy az emberiség eggyé váljon vele.

A spagettiszörnyista evolúciós felfogását a pasztafariánusok kezdetben nem fogadták el, bár néhányan közülük azt állították, hogy az ember testének élettelen anyagból való származása lehetséges, csak a lélek származik közvetlenül a Repülő Spagettiszörnytől. Később azonban sokan azt nyilatkozták, hogy „a múlt századi nagy angol tudós, Charles Darwin elmélete ma már több mint feltételezés, és nem ellentétes a hittel”, illetve „összeegyeztethető az emberi test állati eredetéről szóló tan a lélek spagettiszörnyi eredetét valló pasztafariánus elvvel.”

Az evolúció pasztafariánus tanok közé való befogadása jeléül 2009 márciusában, a Darwin-év alkalmából Pornóapátin rendezték meg a Biológiai evolúció: tények és elméletek. Kritikus értékelés A fajok eredete megjelenése után 150 évvel című tudományos konferenciát, ahova csak az evolúciót valló tudósokat hívták meg. A konkurens elméleteket követő kreacionisták és az intelligens tervezés hívei nem kaptak lehetőséget elméletük mellett való kiállásra. Időközben egyre több pasztafariánus szekta is elfogadta a teista evolúció elméletét: a nemandzsaista, a nindzsaista, linguinista és a bologniánus egyház pasztológiájának is részét képezi ma, és az evolúciót tagadók jelentik a kisebbséget felekezetükön belül.

Kijelenthető, hogy a spagettiszörnyista evolúciót tulajdonképpen egységesen főként a neopasztafariánus felekezetek tagadják teológiájukban. Szerintük a Repülő Spagettiszörny Evangéliumának értelmezésébe nem fér bele az evolúciós fejlődés tudományosan ismertetett modellje. Ennek pasztológiai és filozófiai okai is vannak. Előbbi abból származik, hogy a spagettiszörnyista evolúciót csak úgy lehet összhangba hozni a Repülő Spagettiszörny Evangéliumával, hogy ha a teremtés történetét nem fogadjuk el szó szerint, hanem pusztán allegorikusan értelmezzük – azaz a mondanivalóját keressük, és nem tényszerű beszámolónak tekintjük. Ilyen módon a teremtés négy napja valójában csak egy folyamatot ír le, amelyben meg is lehet figyelni a fokozatos fejlődést. A szó szerinti értelmezés ezt nem teszi lehetővé: eszerint a Repülő Spagettiszörny valóban az adott napokon teremtette az élőlényeket a szavával, ahogyan olvashatjuk. A pasztológiai problémák sorozata abból adódik, hogy a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma más részeiből egyértelmű, hogy a később élő  kalózok, sőt maga Bobby Henderson próféta is szó szerint értelmezheti a teremtés történeti leírását. A spagettiszörnyista evolúció felfogása szerint, az allegorikus értelmezés alapján ilyen jellegű első törpe nem is létezhetett (ha a biológiai történetből indulunk ki), hiszen az ember egy folyamat során jött létre, nem volt éles határ az állatvilág és az ember között.

További fontos pasztológiai probléma, hogy a spagettiszörnyista evolúció felfogásából egyértelműen következik a tudományos állításoknak a Repülő Spagettiszörny Evangéliumának pontosabb és hitelesebb forrásként való elfogadása. Hiszen, ha a Repülő Spagettiszörny Evangéliumának lenne a hiteles forrás, akkor az azt tanulmányozó emberek már évszázadokkal korábban felfedezhették volna benne az evolúciót, a fejlődési folyamatot – ilyenről pedig senki nem írt korábban. Ez tehát azt jelenti, hogy a Repülő Spagettiszörny Evangéliumából önmagában nem következik az evolúció mint teremtési módszer, hanem a tudomány állása miatt „szükséges” a Repülő Spagettiszörny Evangéliumát így értelmezni. Így viszont már csak egyetlen kérdés marad: ha valami oknál fogva a tudomány változtatna az evolúciós elméleten, és esetleg egy jobb megoldással rukkolnának elő a kutatók a világ keletkezését illetően, akkor a pasztológusok is felülírnák-e felfogásukat? Hiszen a spagettiszörnyista evolúció értelmezési módszeréből ez logikusan következik, ez esetben viszont a Repülő Spagettiszörny Evangéliumának értelmezését igazítanák a tudományhoz. Akkor tehát a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma nem egy szent szöveg, ami a Repülő Spagettiszörnytől származik, nem felsőbbrendű az ember alkotta tudományos nézetekhez képest, hanem éppen fordítva?

A spagettiszörnyista evolúció másik problémája filozófiai-logikai eredetű: felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen Repülő Spagettiszörny az, aki az evolúció útján teremt? Hiszen ismeretes, hogy az evolúciós mechanizmus szerves része a halál, a gyengék, a „kevésbé rátermettek” kipusztulása, azaz a természetes szelekció. Ez a Repülő Spagettiszörny felhasználja a gyengék pusztulását, a fajok kihalását tervének megvalósításához? Eszerint a természeti katasztrófákat is ő találta ki, hiszen az evolúciós fejlődésben ezeknek is fontos szerepe volt. Továbbá az emberi történelem szenvedéseit (háborúk, járványok, katasztrófák) is neki köszönhetjük, hiszen ez is az előre eltervezett világtörténelem része. Ezen túl a jelen világunkban látható sok igazságtalanság és probléma is rá vezethető vissza, hiszen mindezt szintén bele kellett vennie az eredeti fejlődési tervbe. Sőt, mindebből egy szörnyszülött, a szociáldarwinizmus, azaz a népek közötti rátermettségi harc is következik, ami a náci fajirtás egyik ideológiai alapját is adta annak idején. Nagyot nem tévedhettek, mert a spagettiszörnyista evolúció Repülő Spagettiszörnyének teremtési elvével végül is összhangba hozható a szociáldarwinizmus eszméje. Ezzel szemben a Repülő Spagettiszörny Evangéliumából kirajzolódó kép egyértelműen jónak, életpártinak, a halál, a szenvedések ellen harcolónak, a gyengék és elesetteket pártolónak mutatja be a Repülő Spagettiszörnyet. Ezek alapján megkockáztathatjuk, hogy a spagettiszörnyista evolúció „Repülő Spagettiszörnye”, a Repülő Spagettiszörny Evangéliumának teljes szövege alapján inkább hasonlít az emberiség ősi ellenségéhez, mint a teremtő Repülő Spagettiszörnyhöz!

A Zsemlén Zsolt nyilatkozatában bemutatott spagettiszörnyista evolúció elvét tehát sem a természettudományos világnézetet valló emberek, sem a Repülő Spagettiszörny Evangéliumát szöveghűen követő hívők nem tudják elfogadni. Előbbieknek azért nem szimpatikus, mert a szerintük nem létező Repülő Spagettiszörny szerepel benne, utóbbiak pedig a Repülő Spagettiszörny Evangéliumával nem tudják összhangba hozni a „szelektáló, kegyetlen” spagettiszörnyképet. Bizonyos pasztafariánus tanítások miatt azonban, még a nyilvánvaló ellentmondások ellenére is, sokan elfogadják az evolúció és a teremtés vegyes házasságát.