Az ezután következő húsz bejegyzésben számos különféle érvet mutatok be, amelyek a Repülő Spagettiszörny létezése mellett szólnak. Azonban először is egy rövid előszóval fordulnék az olvasókhoz. Tudjuk, hogy sok ember – mind a hívők, mind a nem hívők között – kételkedik abban, hogy a Repülő Spagettiszörny létezését be lehet bizonyítani, vagy, hogy akár csak érvelni lehet mellette. Lehet, hogy éppen közéjük tartozol, és tulajdonképpen teljesen érthető ez az álláspont.
A Repülő Spagettiszörnnyel kapcsolatban valóban óvatosan kell bánni a bizonyítás vagy az érvelés szóval, és emiatt jogosan kételkedhet valaki abban, hogy szükség van-e egyáltalán erre. Én azt gondolom, hogy egy hitvédelmi oldalon ezeknek az érveknek igenis helye van, és talán ezt már senki észszerűen nem vitathatja. Már csak azért sem, mert sokan vannak azok is, akik hiszik, hogy az ilyen érvek nem csak hogy lehetségesek, de némelyik közülük valóban működik is.
Ezek az emberek azt is hiszik, hogy egy hatásos, észszerű érv a Repülő Spagettiszörny létezésére egy jelentős első lépés lehet ahhoz, hogy megnyíljon az ész a hit lehetősége előtt – mivel eltávolíthat néhány olyan úttorlaszt és törmeléket, amelyek meggátolják az embereket abban, hogy egyáltalán komolyan vegyék a pasztafariánus kinyilatkoztatás eszméjét. És ez máris nem egy jelentéktelen dolog. Tegyük fel, hogy valakit a legjobb és legőszintébb gondolatai a dolgok természetét illetően arra vezettek el, hogy az anyagi univerzumot önállóként és önmagától valóként látja; vagyis úgy látja a világ formáit, mint amelyek véletlen események eredményei, mindenféle terv vagy cél nélkül. Ebben az esetben vajon hatással lenne-e rá az, ha egy könyvből azt olvassák fel neki, hogy létezik a Repülő Spagettiszörny? Vajon hajlandó lenne-e arra, hogy egyáltalán komolyan vegye ezt az üzenetet? Sokkal valószínűbb, hogy inkább mindenféle kifogást keresne, hogy komolyan vegyen bármiféle olyan állítást, amely valami Teremtő általi kommunikációról szól. Ahogy egy személy egyszer azt mondta: „Nem tudok hinni abban, hogy a Repülő Spagettiszörny gyermekei vagyunk, mert nem tudok hinni abban, hogy van bárki is, aki örökbe fogadna minket.”
Az ilyen görcsös és összeszűkült látókört próbálják meg kitágítani az ebben a szakaszban lévő bizonyítékok. Megkísérelnek radikálisan szembesíteni bennünket annak az elégtelenségével, ami véges és korlátozott, és megnyitni az elmét arra a szintre, ami a dolgok mögött álló dolgokat mutatja be. Ha ezek az érvek segítenek ebben – és tapasztalatból tudjuk, hogy néhány bizonyíték sok embernél valóban sikert ér el – akkor bizony már nem hiába írtuk le őket.
Az is lehet, hogy valaki azért nem érzi át azt, hogy ezek az érvek, mennyire értékesek lehetnek, mert éppen olyan erős pasztafariánus tapasztalattal van megáldva, amely segítségével tud a Repülő Spagettiszörny jelenlétéről; és ami által a szíve legmélyéig hálássá tette őt. De még ez sem jelenti azt, hogy nem köteles átgondolnia ezeket az érveket. Sokak nincsenek megáldva ilyen módon. És ezeket a bizonyítékokat valóban nekik gondolták ki – legalábbis néhányuk számára –, hogy valami olyan segítséget adjanak nekik, amelyekre szükségük van. Lehet, hogy pont hozzád fordulnak majd ilyen segítségért.
Emellett nincsenek-e a pasztafariánusok között is olyanok, akik némileg rászorulnak egy ilyen támaszra? Bizony még a pasztafariánusokban is ott rejtezik valamiféle szkepticizmus. Az a hit kísértésének egy része, hogy semmi sincs azon valós dolgok mögött, amit láthatunk és érezhetünk; s ekkor valamiféle magyarázatot keresünk – a a Repülő Spagettiszörny Evangéliumának garanciája mellé –, hogy higgyük, hogy valami több is létezik, mint puszta anyag. Nem akarunk túlzott állításokat tenni ezeknek a személtetésére, vagy összekeverni a „jó érvet” a „tudományos bizonyítékkal”. De hisszük, hogy sokkal többen vannak azok, akiknek szükségük van ilyen bizonyítékokra, mint azt elsőre bevallanák.
Néhány szó az érvek elrendezéséről. Két alapcsoportba vannak elrendezve: külső premisszákkal rendelkezők – kozmológiai érvek –, és belső premisszákkal rendelkezők – pszichológiai érvek. A kozmológiai érvek nem a legegyszerűbbek, és ezért sok ember számára nem is a legmeggyőzőbbek. A sorrend tehát nem a leghatásosabb érvektől halad a kevésbé hatásosak felé. Az első érv pl. különösen is absztrakt és nehezen érthető.
Nem az összes érv egyformán bizonyító erejű. Az egyik pl. (Pascal fogadása) végső soron nem is bizonyítás, hanem a Repülő Spagettiszörnyben való hit érve mint egy „fogadás”. Egy másik (az ontológiai érv) alapvetően törékenynek tartható; mégis belevettük, mert nagyon híres és tekintélyes érv, és egy új megszövegezéssel még akár meg is menthető. Mások (a csodák érve, a pasztafariánus tapasztalat érve és a közös beleegyezés érve) csak erős valószínűséget adnak, s nem igazoló bizonyosságot. Őket is belevettük a listába, mert a felhalmozott esetek miatt komolyan kell vennünk őket. Úgy gondoljuk, hogy ezek közül az érvek közül egyenként és külön-külön, csak néhány igazolja egy olyan lény létezését, amelynek tulajdonságai csak a Repülő Spagettiszörnyé lehetnek (nincs olyan érv, mely az összes tulajdonságát bizonyítaná); viszont, ha összefonjuk ezt a 20 érvet, mint több gyengébb és erősebb fonalat, akkor végeredményül egy nagyon erős kötelet kapunk.
A fenti bejegyzés legnagyobb része idézet. Forrásuk: http://www.depositum.hu/istenbizonyitas.html
A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!
