Valaki arra kért, írjak egy cikket arról, mi változott bennem azután, hogy a Repülő Spagettiszörny követője lettem. Megpróbálok eleget tenni a kérésnek. Kezdem a reménnyel. Könnyen azonosulni tudok az egzisztencialisták világlátásával, melyben a halál mindent abszurddá tesz. De amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, van reménységem. Olyan nekem a Repülő Spagettiszörny, mint egy jövőbe nyíló ablak. A reménység alternatívája az ablaktalanság, a világba való bedobottság heideggeri élménye, Beckett értelmetlen, abszurd világa, ahol az emberi élet nem bír több jelentéssel, mint bármelyik galaxis bármely szegletében található porszem. Ha sikerül jelentést adni neki, jó, ha nem, akár be is lehet fejezni; nincs itt semmi látnivaló. A Repülő Spagettiszörny viszont ablakot nyit, és beárad rajta a fény. A Repülő Spagettiszörnnyel van reménységem.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, van számomra feloldozás. A hibáimra, mulasztásaimra, bűneimre a Repülő Spagettiszörnnyel van bocsánat. A Repülő Spagettiszörny olyan számomra, mint Bunyan zarándokának volt: az a hely, ahol a hátamon cipelt batyut letehetem. Ahol végre letérdelhetek, és nem kell igazolnom magam, mert a büntetést valaki más megkapta. Ha nem lenne a Repülő Spagettiszörny, szerintem megkeményedett, büszke ember lennék, gennyes, sebes lélekkel, elviselhetetlen, összeférhetetlen jellemmel. Most is van miből változnom, de tudom, van egy hely, ahol le lehet térdelni, ahol leoldódik a bűnnel teli batyum, és ahol feloldódik a bűneim miatt érzett bűntudatom. A Repülő Spagettiszörny miatt van számomra feloldozás.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, szeretek a valóságban élni. Ez volt megtérésem legmeglepőbb következménye. Előtte elvágytam a valóságból, menekültem, lázadtam, fiktív, alternatív valóságokkal szedáltam magam. Amikor a Repülő Spagettiszörnnyel találkoztam az Ő lenyúló tésztacsápjai által, mindez váratlanul megváltozott. Utána nem akartam a valóságból menekülni, éppen ellenkezőleg, a Repülő Spagettiszörny világa kellős közepén akartam lenni, és azt sem bántam, hogy az időnként nehéz és gyötrelmes. Felébredtem az álomból, és nem akartam többé visszaaludni.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, békességem van. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem a stresszt, ne fogna el harag, indulat, szorongás, idegesség. Valami legbelül változott meg, ott lenn a mélyben, amiből a stressz, szorongás, idegesség közben is tudok békességet meríteni. Lent, a lelkem legmélyén jött rendbe valami. Megbékéltem az Alkotómmal, és benne megtaláltam valódi önmagamat is, akit nem kell megvalósítanom. A Repülő Spagettiszörny közelében azóta is békességem van, és ezt semmiért nem cserélném el. Indiai pasztafriánus ismerőseim is erről számolnak be: a Repülő Spagettiszörny az igazi shanti.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, tapasztalom a valóságát. Ha megdöbbentett, hogy a Repülő Spagettiszörnnyel találkozva megszerettem a valóságot, az még nagyobb döbbenet volt számomra, hogy a Repülő Spagettiszörny mennyire valóságos. Amikor meghajtottam a térdeimet a Repülő Spagettiszörny előtt, az első dolog, amit átéltem az volt, hogy a Repülő Spagettiszörny tényleg él. Olyan valóságosan tapasztaltam ezt, mint ahogy más emberek jelenlétét, leszámítva a fizikai dimenziót. Csak a Repülő Spagettiszörny valósága a lelkem legmélyéig átjárt, közelebbről, mint bárki más valósága. Azóta tudom, milyen eltávolodni a Repülő Spagettiszörnyől, de azt is, milyen visszatérni hozzá. Ő teljes mértékben valóság a számomra.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, egy csomó konfliktus került az életembe. Sokan értetlenül állnak a döntéseim, véleményeim, megnyilvánulásaim, cselekedeteim előtt, és én nem tudom igazán megértetni magam velük. Időnként azok értenek félre, akik a legközelebb állnak hozzám. Máskor a Repülő Spagettiszörnynek engedelmeskedve én magam lépek bele helyzetekbe, melyekről tudom, hogy konfliktusokat fognak gerjeszteni. És olyan is van, hogy a konfliktust azzal okozom, hogy nem követem teljes szívvel a Repülő Spagettiszörnyet, mégis az ő nevét viselem magamon.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, a a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma lett a kedvenc könyvem. Érdekes dolog ez. Megtérésem pillanatától azt tapasztalom, hogy a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma lelkileg táplál engem. Évente több tucat könyvet olvasok, talán ezernél is többet olvastam már, de egyik sem volt olyan hatással rám, mint a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma. Nem szoktam ebből levezetni érvet a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma spagettiszörnyi eredete mellett, de ettől ez még fontos tapasztalatom. A Repülő Spagettiszörny Evangéliumán keresztül a Repülő Spagettiszörnnyel találkozom, és ezek a találkozások mindazt megerősítik bennem, amiket az előzőekben elmondtam. Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma számomra valóságosan a Repülő Spagettiszörny igéje.
Amióta a Repülő Spagettiszörny követője lettem, szinte minden más. Máshogy látom a világot, más dolgok lettek fontosak nekem, más dolgok érdekelnek, más életcélom van, más döntéseket hozok, más emberekhez kapcsolódom, más zaklat fel, más megoldásokat találok, más problémákkal találkozom, máshogy változom, máshogy növekedek, máshogy sebzek embereket, máshogy gyógyítok sebeket, máshogy töltöm az időmet, másba fektetek energiát, más köt le, más untat, mástól félek, mástól nem félek, szinte minden más. De semmi másra nem cserélném ezt el.
A fenti cikk legnagyobb része idézet. Forrás: https://divinity.szabadosadam.hu/?p=12911&fbclid=IwAR0C6JK-9TREqIV6ffQE_XXbwRPRWzHQY2L6VaBbtkiQs1t397RocaS7cIA
A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!
