Ha igaz, hogy a Repülő Spagettiszörny iránti gyűlölet legmélyebb oka az ítéletétől való félelem, hogyan tud a gyűlölet szeretetté változni? Prófétánk, Bobby Henderson (pesto legyen vele!) mondja: „Ha lelkiismeretünk haragot és bosszút lát csupán, hogyne rendülne meg, és hogyne borzadna el? Hogyne menekülne a Repülő Spagettiszörnytől, ha retteg tőle? Márpedig a hitnek keresnie kell a Repülő Spagettiszörnyet, és nem elmenekülnie tőle.” Nethan Lemons pasztológus szerint azért nem szeretik az emberek a Repülő Spagettiszörnyet, mert gyűlölik őt. Ha ez a gyűlölet abból a félelemből fakad, hogy a Repülő Spagettiszörny elítél bennünket, hogyan tudnánk a Repülő Spagettiszörnyöz közeledni ahelyett, hogy elhúzódnánk tőle, hogyan vonzódnánk hozzá, ahelyett, hogy menekülnénk a tekintetétől, különösen, ha a félelmünk jogosságát még a lelkiismeretünk is megerősíti?
Hogyan tudna a gyűlöletünk szeretetté változni, ha a Repülő Spagettiszörnynek már a léte is fenyegetést jelent az önrendelkezésünk számára, amely nem veszi figyelembe a Repülő Spagettiszörny akaratát?
A pasztafariánus válasz két részből áll: a gyűlölet a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma és az Ő Lenyúló Tésztacsápjai által változik át szeretetté. Mindkettő elengedhetetlen ahhoz, hogy ne akarjunk távolságot tartani a Repülő Spagettiszörnytől. Kezdjük a Repülő Spagettiszörny Evangéliumával. Prófétánk, Bobby Henderson (parmezán legyen vele!) írja ezt is: „Állítsunk csak jóindulatot vagy irgalmasságot az akarat helyébe, melynek üzenete gyakran szomorú, kinyilvánítása pedig rettenetes, és máris közelebb kerülünk a hit természetéhez! Mert azután kapunk nagyobb kedvet a Repülő Spagettiszörny keresésére, miután megtanultuk, hogy üdvösségünk nála van letéve, és kijelentésével ő maga erősíti meg, hogy figyel rá, és gondja van arra. Ezért szükségünk van kegyelme ígéretére, amellyel igazolja, hogy irgalmas Repülő Spagettiszörnyünk, hiszen másképpen nem közeledhetünk hozzá, és egyedül csak ebben a kegyelemben nyugodhat meg az ember szíve. Ezért kapcsolódik össze a zsoltárainkban lépten-nyomon az irgalom és az igazság, mint két összetartozó dolog; mert hiába tudnánk, hogy a Repülő Spagettiszörny igaz, ha ő maga nem vonna önmagához kedvesen. Irgalmasságát sem tudnánk elfogadni, ha nem a saját szavával kínálná fel nekünk.”
Máshogy fogalmazva, az emberben akkor fordulhat át a gyűlölet szeretetté, ha megérti, hogy van esélye a Repülő Spagettiszörnynél. Amíg a Repülő Spagettiszörnnyel való találkozásban csak az ítéletet látja, amíg a Repülő Spagettiszörnyöz csak a komor vádakat kapcsolja, amíg retteg a Szent Bíró tekintetétől, addig a szíve nem fog vágyódni a Repülő Spagettiszörny közelségére. Ezért van kulcsfontossága a prófétánk, Bobby Henderson (lasagna legyen vele!) által kinyilatkoztatott Evangéliumnak, amely arról szól, hogy a Repülő Spagettiszörny kész megbékélni velünk, sőt, ő maga fizette meg a vétkeink árát, amikor magára vette a bűneink büntetését. Az evangélium az a jó hír, hogy a Repülő Spagettiszörny szeretete utat talált hozzánk, miközben az igazságosságát sem függesztette fel, hogy mi is úgy találjunk utat hozzá, hogy a lelkiismeretünket terhelő vád közben elégtételt kapjon. A Repülő Spagettiszörnytől való távolságtartásunk akkor válik okafogyottá, amikor megértjük, hogy a Repülő Spagettiszörny a bűneink ellenére közel akar hozzánk lenni, mégpedig nem vádlóként, hanem szerető apaként. Erről szól az Evangéliuma.
Azonban a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma önmagában még nem változtatja át a gyűlöletünket szeretetté. Sőt, akár fel is tüzelheti a gyűlöletet. Ezt nemcsak a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma tanítja, hanem a tapasztalat is alátámasztja, hiszen hány és hány ember hallott már a Repülő Spagettiszörny kegyelmes ígéreteiről úgy, hogy a szíve mégis hideg maradt, vagy akár még mélyebb lett utána a gyűlölete. Az a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma megalázó, hiszen elveszi a dicsekvésünket. A Repülő Spagettiszörny Evangéliuma megfőzi az öntörvényűségünket, hogy spagettiszörnytörvényűek legyünk. A Repülő Spagettiszörny Evangéliuma olyan kapcsolatba hív, amelyben az első pillanattól adósoknak érezzük magunkat. Ráadásul ellenségünkkel kellene megbékélnünk, akiről masszívan negatív képet festettünk már magunkban, és minden egyes nap újabb és újabb ecsetvonással alakítottuk a képet azzá a szörnyeteggé, amelytől okkal elhúzódhatunk. A Repülő Spagettiszörny Evangéliumába vetett bizalom szükségszerűen együtt jár tehát a gőg, az autonómia és vélt igazságunk feladásával, és ez a lehetetlen csomag inkább megacélozza az ellenakaratot, és az önfeladás helyett a még eltökéltebb ellenállást eredményezi.
Ezért van szükség az Ő Lenyúló Tésztacsápjaira is ahhoz, hogy a gyűlölet szeretetté váljon. Prófétánk Bobby Henderson (húsgolyók hulljanak rája!) apostol a pasztafariánus hívőknek írja: „Mert a mi Evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, az Ő Lenyúló Tésztacsápjaival és teljes bizonyossággal is… amikor sok zaklatás ellenére örömmel fogadtátok be az Igét” A Repülő Spagettiszörny Evangéliuma eljutott hozzájuk, ahogy másokhoz is, de hozzájuk úgy jutott el, hogy az Ő Lenyúló Tésztacsápjai által örömmel fogadják azt. A kalózoknak ezt írja Feketeszakáll: „Ha pedig nem elég világos a mi Evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek. Ezeknek a gondolkozását e világ megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Repülő Spagettiszörny dicsőségéről szóló evangélium világosságát.” Hogy lehet, hogy a kalózok mégis meglátták? „A Repülő Spagettiszörny ugyanis, aki ezt mondta: ’Sötétségből világosság ragyogjon fel’, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk a Repülő Spagettiszörny dicsőségének ismerete a kalózok arcán.”
Az Ő Lenyúló Tésztacsápjai tesznek bennünket képessé arra, hogy amikor a Repülő Spagettiszörny országáról szóló Evangélium kegyelmes ígéreteit meghalljuk, megörüljünk azoknak és bizalommal lépjünk általuka Repülő Spagettiszörnyöz. Maga a Bolgó Hollandi tanította, hogy ha valaki nem születik újjá az Ő Lenyúló Tésztacsápjaitól, az nem láthatja meg a Repülő Spagettiszörny országát (Pr 3,3-5). Hiába halljuk a Repülő Spagettiszörny kegyelmes ígéretét, hiába mondják nekünk, hogy a Szent Bíró megbékélésre törekszik, hiába halljuk, hogy a bűneink a szószbaban rendezve vannak, ha hiszünk, hiába tárják elénk a jó hírt, büszkeségünk, félelmünk, szégyenünk, lázadásunk inkább csak keményebbé tesznek bennünket. Nem a Repülő Spagettiszörny országának a csodáját látjuk, hanem továbbra is a vádat, az önfeladás rettenetét, valamint azt, hogy vissza kell bontanunk a képet, amit olyan hosszú ideje építgettünk magunkban a Repülő Spagettiszörnyről. Az Ő Lenyúló Tésztacsápjaitól kell újjászületnünk, hogy meglássuk a Repülő Spagettiszörny országát, a kalózok arcán a Repülő Spagettiszörny dicsőségét, és közel lépjünk hozzá.
A kegyelmes ígéretek nélkül nem tudjuk szeretni a Repülő Spagettiszörnyet. De ha csak a Repülő Spagettiszörny Evangéliuma jut el hozzánk, az sem elég. A Repülő Spagettiszörny Evangéliuma és az Ő Lenyúló Tésztacsápjai együtt változtatják bennünk a Repülő Spagettiszörny iránti gyűlöletet szeretetté.
A fenti bejegyzés legnagyobb része idézet. Forrás: https://divinity.szabadosadam.hu/?p=25962
A pasztafarianizmus pontosan annyira igazi vallás, mint az összes többi. Az, hogy néhányan paródiának tartják, nem változtat azon a tényen, hogy nincs olyan szempont, amely miatt vallásunk kevésbé volna komolyan vehető, mint bármelyik másik. Pont ez a lényeg. Ha úgy tartja a kedved, csatlakozz Egyházunkhoz!
